A múlt - és amit elértünk.


Az egri csillagásztorony berendezése már az építkezés során megkezdődött. Hell Miksa 1776-ban Egerbe látogatott, és kimérte a délvonal helyét, valamint meghatározta Eger és több más magyarországi helység földrajzi szélességét. Két év múlva itt foglalta el állását a Bécsben tanulmányait befejező Madarassy János. Ő végezte a torony végső berendezését és a műszerek beállítását. Egerben először a csillagvizsgáló földrajzi helyzetét határozta meg, mégpedig máig figyelmet érdemlő pontossággal. Ezután főleg a Jupiter bolygó holdjainak jelenségeit, a Hold csillagfedéseit és fogyatkozásokat észlelt.

 

Korabeli latín nyelvű leírás a csilagásztorony munkájáról.

 

Az egyetem tervének meghiúsulásával azonban Madarassy állása megszűnt. A csillagászati eszközök karbantartásáról, időnként a pontos időmérésről csak a Líceum matematika vagy földrajz-tanárai gondoskodtak. Jelentősebb mértékben a tehetséges Tittel Pál sem sokat lendített az elhanyagolt csillagvizsgáló ügyén (1814 -1824 ). Távozása után csak 1851-ben került ismét szakcsillagász a csillagvizsgáló élére, montedegoi Albert Ferenc személyében. Albert azonban már nem tudott érdemleges csillagászati munkát végezni az elavult eszközökkel. Legjelentősebb tevékenysége a csillagásztoronyban végzett meteorológiai észlelés, és Heves megye földrajzi viszonyainak tanulmányozása volt.

Liceum a 19.sz-ban.

 

Albert Ferenc halála után a csillagvizsgáló műszerei végleg múzeumi tárgyakká váltak. A műszereket a német Astronomische Gesellschaft (Csillagászati Társaság) magyarországi gyűléseinek idején, 1898-ban, majd 1930-ban megjavították. Ebben az időszakban inkább csak a Specula történetének levéltári kutatásával bővültek az ismeretek. (Bevolaqua Bordody Béla és Kelényi B. Ottó cikkeivel és kétnyelvű füzetével.) A torony hanyatlására a II. Világháborúban elszenvedett súlyos károsodása tett pontot.
A csillagásztorony új korszaka 1966-ban kezdődött, amikor az addig eléggé hányatott sorsú műszerekből Csillagászati Múzeumot rendeztek be, az akkorra helyreállított torony két helyiségében. A múzeum berendezése és installációja az Országos Műszaki Múzeum elődszervezetének szervezésében, Bartha Lajos csillagásztörténész forgatókönyve szerint készült. A következő években a kiállítás vezetője, dr. Zétényi Endre főiskolai tanár (1904-1993) továbbfejlesztette a gyűjteményt, működésbe hozta a déljelző meridián sávot, megszerezte és kiállította a mezőnyárádi ágyús napórát. Sajnos nem tudta meggátolni, hogy a két teremre osztott kiállítást egyetlen helyiségbe zsúfolják, és a modern, szakszerű tárlókat el ne szállítsák. Zétényi Endre irányítása alatt, az MTA debreceni Napfizikai Obszervatóriumának műhelyében a részben hiányos, részben roncs állapotban levő régi műszereket kitisztították, restaurálták.

A Csillagászati múzeum megnyitáskor.

 

Az 1990-es évekre a Csillagászati Múzeum (állandó kiállítás) állapota már erősen elhasználódott, leromlott. Az Egri Csillagásztorony Védelmében Alapítvány létrehozásának fő célja a kiállítás helyreállítsa, fejlesztése, a hiányok pótlása.
A támogatóktól a kitűzött célok végrehajtására 2000 és 2002 között 2 287 ezer forintot kaptunk. A támogatásból sikerült megvalósítani a 7. emeleten levő, "Csillagász melegedőjét".
Fontosnak tartottuk a kiállítás esztétikai megjelenését is. A 4 történeti tabló homloklapját kicseréltük, az aulában, a Csillagászati Múzeumban és a Sötétkamrában új, látványosabb és szebb megjelenésű ábrákat, képeket, ismertető tablókat, valamint többnyelvű eligazító táblát helyeztünk el. A kupolába pedig - egy régen hiányolt - új dobogó került az ekvatoriális távcső alá. Új, többnyelvű ismertető tablót kapott a Camera Obscura is.
A dekorációs anyag készítését Csintalan András kiállításrendező, és a Fa- Produkt Kft, a fém, fa és kő műtárgyak restaurását pedig Deák Endre restaurátorművész végezte.
Pótoltuk a távcsövek hiányzó alkatrészeit. A kiállítási terület biztonságos lezárására vasajtót készítettünk.

Kiadványok.

 

Ugyancsak támogatásokból kerülhetett kiadásra magyar és angol nyelven a "Kiállításvezető", az "Albert Ferenc és az egri csillagásztorony" ismertető füzet, valamint egy múzeumi szórólap.
Kiegészítő alkatrészt - kivetítő dobozt- készíttethettünk, és okulárokat vásároltunk a népszerűsítés egy újabban alkalmazott eszközéhez, a Nap-bemutató távcsőhöz. Pályázati támogatásból finanszíroztuk a távcsöves bemutatók béreit is.
Az Egri Csillagásztorony Védelmében Alapítvány honlapjának elkészítését a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala finanszírozta, amelyben nemcsak a kiállításról adunk ismertetést, hanem tájékoztatunk az alapítvány terveiről és az aktuális programokról is.