![]() |
|
Két évszázados csillagásztorony Egerben
Aki vasúton érkezik Egerbe, már az állomásról megpillantja a városközpontban kiemelkedő tornyot. De gépkocsival, autóbusszal közeledve a városhoz, mindenhonnan hamar feltűnik az egykori Líceum - a mai Eszterházy Károly Főiskola épülettömbjéből magasra emelkedő (53 méteres) csillagvizsgáló torony, tetején a jellegzetes kis kupolával.
A csillagvizsgálót 1764-ben gróf Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök alapította a tervezett egyetem egyik intézményeként. Költségeket nem kímélve, a maga korának legjobb és - a lehetőség szerinti - legnagyobb csillagászati műszereit szerezték be, főleg angliai műhelyekből. Elképzelése szerint a csillagásztorony - akkori latinos nevén a "specula"- egyaránt szolgálta volna az oktatást és a tudományos kutatást. Ezért arra is gondja volt, hogy a csillagvizsgálóban jól képzett szakember dolgozzon, és fiatal tudósokat képezzen ki.
A csillagvizsgáló-torony már 1776-ban a tetőszintig készen állt, és megkezdődött a berendezése. Teljes egészében 1785-re készült el. Madarassy János csillagász (1741-1814) került a csillagvizsgáló élére. Uralkodói parancsra azonban a tervezett egyetemet papneveldévé, majd gimnáziummá minősítették. Ennek keretében pedig sem anyagi, sem oktatási lehetősége nem volt egy nagyszabású obszervatórium fenntartására. Amikor a 19. sz. elején újból matematikus került a csillagvizsgálóba, a tehetséges Tittel Pál (1784-1831) személyében, az akkora már egyre elavuló eszközökkel nem sok érdemi munkát végezhetett. A csillagásztorony önmaga múzeumává vált!
A főiskola tornyának helyreállításával, 1966-ban került a két évszázados berendezés nagy része - részben már restaurálva - az eredeti helyére. Ekkor nyílt meg a hatodik emelet nyugati megfigyelőtermében a Csillagászati Múzeum. A kiállítást Európaszerte nevezetessé teszi, hogy eredeti helyükön mutatja be az 1700-as évek csillagvizsgálóját. Folyamatos fejlesztését a fenntartó, az Eszterházy Károly Főiskola, valamint, az Egri Csillagásztorony Védelmében Alapítvány végzi. |