Az egri panoráma

A Sötétkamra, vagy Camera Obscura a 9. emeleten található. A panoráma periszkóp nem volt tudományos eszköz, valójában szórakoztató, gyönyörködtető látványosságként használták kastélyok tetején, nyilvános parkokban épült tornyokban, középületeken. Magyarországon valaha a nagyszombati, majd a budai Egyetem csillagásztornyában, Egerben és a gyulafehérvári (ma: Alba Julia, Románia) Batthyány- féle csillagvizsgálóban működött sötétkamra. Ezek közül ma csak a két utóbbi létezik, de csupán az egri látogatható.

A Camera Obscura kis termének mennyezetéből függőlegesen kinyúló fémcső, felső részén egy kb. 45 fokos szögben döntött, kissé billegtethető síktükör foglal helyet. A tükör alatt egy hosszú gyújtótávolságú sík-domború lencse található. Ez a kivetítő berendezés a szobába levő kerek asztal fehér felületére vetíti a környező táj-részletet. A tükör a szobából körbe forgatható és billenthető.

A sötétkamra szerkezetének vázlata.

 

Így a Sötétkamra kezelője lassan körbe forgatja a tükröt, és így sorra láthatóvá válnak a Főiskola környezetének épületei és a távolabbi táj részletei. Napfényes időben a közeli tárgyak, de még az utcán sétálók is jól felismerhetők. A szemlélő mintegy madártávlatból ismeri meg Eger városát.

A sötétkamra asztalán megjelenő látvány.


Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a Camera Obscura igazán szép képet csak derült, tiszta időben mutat.