Amit őrzünk


Eszteházy Károly püspök teljes négyfakultásos egyetemet tervezett: bölcsészeti, teológiai, jogi és orvosi karral. Bár az egyetem, Mária Terézia 1777-ben kiadott általános "Tanügyi rendelet" (a Ratio Educationis) előírása következtében - amely a Magyar királyság területén egy egyetemet engedélyezett - nem nyílhatott meg, de a csillagásztorony 1785-ig teljesen felépült. Eszterházy püspök korának legjobb csillagászati műszereivel kívánta felszerelni az obszervatóriumot. Felkérésére Hell Miksa csillagász (1720-1792) az akkori idők legjobb műszerkészítőitől, az angliai mesterektől rendelte meg a műszereket, amelyek mintájául a híres Greenwichi Királyi Obszervatórium kitűnő eszközei szolgáltak. Az 1775-80 közt elkészített eszközök első "minőségi ellenőrzését" maga az angol Királyi Csillagász, Sir Newil Maskelyne (1732-1811) végezte. A Bécsbe szállított távcsöveket még Hell és az egri vezetőnek kiszemelt Madarassi János (1741-1814) szabályozta be. Néhány Bécsben gyártott eszközt Hell Miksa tervezett és ellenőrizte készítésüket.

Albert Ferenc.

 

Eszterházy Károly halála (1799) után, és az egyetem eszméjének megsemmisülésével a csillagvizsgáló fejlesztésére már nem nyílt mód. Csak egy kisebb távcsövet sikerült beszerezni 1852-ben, amely a bécsi Christian Starke műhelyében készült. A távcső érdekessége, hogy készítője a budai Egyetemi Csillagvizsgáló 1815-ben készült müncheni gyártmányú - a Szabadságharc idején elpusztult - teleszkópját másolta le. Ezért az egri távcsövet szemlélve képet kapunk a budai csillagvizsgáló berendezéséről is.

A kiállító terem.

 

A egri Csillagászati kiállítás végeredményben a 18. sz. végének és a 19. sz. elejének jól felszerelt obszervatóriumát képviseli, emellett az akkor legfejlettebb angliai ipart is szemlélteti.
A ma múzeumként működő, "Régi Greenwichi Obszervatórium" vezetője, D. Waters 1970-ben kijelentette:


"A Specula [Nézőtorony] legnagyobb történeti érdekessége, hogy ott olyan műszereket láthatunk, amelyeket a 18. században Greenwichben is használtak, de itt ma már nincsenek meg".

A torony tetején elhelyezett sötétkamra, a Camera Obscura a 18. sz. kedvelt optikai látványossága, tájkép bemutató eszköze volt. Az egri Camera Obscurát Hell Miksa tervei szerint, bécsi optikusok által gyártott optikákkal szerelték fel. Az optikai alkatrészeket az elmúlt két évszázad során többször felújították. Az egri Camera Obscura a legrégebbi, ma is működő európai sötétkamra.

A Camera Obscura vendégekkel.

 

A torony tetejének teraszán egy kisebb épület emelkedik, amelyet középen a forgatható kupola koronáz. A kupola alatti térben - ma ismét eredeti helyén - áll a nagy ekvatoriális távcső. A kupola egy szelete eredetileg kinyitható volt, az egész szerkezet pedig síneken körbe fordult. Ilyen módon az ekvatoriális távcsővel minden irányba ki lehetett tekinteni. A kinyitható kupolát Hell Miksa tervezte, és ehhez hasonló készült a budavári egyetemi csillagvizsgáló, és a varsói Királyi Csillagvizsgáló számára. Akkoriban a Hell-féle kupolát olyan sikeres műszaki megoldásnak találták, hogy a lengyel király aranyéremmel jutalmazta a bécsi, magyar csillagászt. Sajnos az eredeti kupolát az 1910-es évek végén leszedték a helyéből, így a jelenlegi kupola már csak formájában emlékeztet Hell Miksa tervére.

A kupola kívülről.

 

Az egri csillagászati kiállítás több kisebb tárgyat is őriz, amely eredetileg nem tartozott az obszervatórium felszereléséhez, de ugyancsak a múzeum berendezésével egykorú. (napórák, ég- és földgömb, gyűrűsteke). Ezek a kisebb-nagyobb kiállítási tárgyak a 18-19. sz.- ban a csillagászat tanításának, ill. a gyakorlati, mindennapi hasznosításának - időmérés, óra-szabályozás.- fontos eszközei voltak.

Napórák.

 

Mivel a múzeum országos gyűjtőkörű, az 1700-as és 1800-as évek csillagászati kutató, szemléltető és oktató eszközeit, emlékeit mindenképpen megőrzi, és ha lehet, kiállítja. Így került a gyűjteménybe a mezőnyárádi kastély parkjában egykor felállított "déljelző napóra", amely a valódi dél - a Nap delelése - idején, a ráépített kis mozsárágyú durranásával jelezte az időt. (Ez a Magyarországon egyetlen ismert régi ágyús napóra!)
Örömmel vennénk, ha a csillagászati kiállítás gyűjteményét a jövőben is gyarapíthatnánk az országban itt-ott kallódó régi csillagászati szemléltető vagy bemutató eszközökkel!!